MART Építőipari Kereskedelmi Kft.
www.mart.hu
Címkék
A felületfűtés/-hűtés rendszerek jelentősége és szerepe a modern épületgépészetben
Az elmúlt 12 év alatt sokat változott a felületfűtés/-hűtés megítélése, de még mindig sokan vannak, akik idegenkednek az alkalmazásától. Véleményem szerint ez legtöbbször az ismeretek hiányából adódik. Gyakran a megrendelők és a feladatok kényszerítik rá a tervezőt a tanulásra, az ismeretek bővítésére, ami a későbbi munkák során már rutinosan felhasználható.
A felületfűtés/-hűtés elnevezés hűen kifejezi azt, hogy az épületen belül, sőt azon kívül is szinte bármilyen felülettel megoldhatók a fűtési és hűtési feladatok. Az, hogy a kifejezésben nem szerepel a „sugárzó” szó, az egyáltalán nem baj, sőt nem is lenne helyes és pontos, hiszen legfeljebb sugárzó jellegről lehet beszélni. Az egyes felületek elhelyezésétől és az üzemelési paraméterektől függően különböző arányú konvektív hőleadás, illetve hőelvonás alakul ki, lásd a következő ábrát:
Fűtő berendezések sugárzási és konvektív hőleadási aránya
A felületfűtő/-hűtő rendszer is egy hidraulikai rendszer, a csővezetékben szivattyú által keringtetett víz télen fűt, nyáron hűt. A csővezetékhálózat egyben fűtési hőleadó, illetve hűtési hőelvonó felület is.
A felületfűtés rövid története:
Az Ókorból ismert római példák is mutatják, hogy már akkoriban megvalósultak részben épületszerkezetbe épített (főleg padlóba vagy mennyezetbe), részben előre gyártott szerkezetként elhelyezett felületfűtési rendszerek.
A múlt század végén felületfűtés elméleti kérdéseivel többen is foglalkoztak (például Macskásy, Bánhidi, Molnár, Riedberg, Huber, Kollmar, Liese, Chrenko).
Az 1970-es években a Szovjetunióban és az NDK-ban több tízezer panelos lakásban valósult meg falfűtés.
Ezek hatására és Macskásy professzor kezdeményezésére Magyarországon is készült 8 házgyári panellakásban falfűtési rendszer. Ezek mai szemmel nézve meglehetősen egyszerű technikai megoldásúak voltak, a házgyári sablonokban betonozás előtt elhelyezett acél csőkígyókat a helyszínen összekötve alakították ki a fordított „U” csöves rendszert, amellyel nem lehetett megoldani sem a helyiségenkénti hidraulikai beszabályozást, sem a hőmérséklet szabályozást (csak ablaknyitással).
Magyarországon az 1980-as évek elején kezdett el nagyobb számban elterjedni, megszokottá, elfogadottá válni a padlófűtés. Sokan méretezés nélkül, 10 cm-es csőosztással rakták le az oxigén diffúzió ellen nem védett polipropilén padlófűtő csöveket, az előremenő és a visszatérő ágban is csak golyóscsappal ellátva, acél anyagú elosztó hálózattal és acél osztó-gyűjtővel szerelve.
Volt azért olyan tervező, aki már akkor is a sokak számára ismeretlennek tartott számítógépes programmal végezte a tervezést és megoldotta az egyes padlófűtő körök egymáshoz képest történő hidraulikai beszabályozását.
A korszerű felületfűtő/-hűtő rendszerek elterjedése elsősorban a nyugat-európai kutatások eredményeinek köszönhető, amelyek a régi elveket korszerű anyagokkal, szerelési megoldásokkal, a hidraulikai beszabályozás és a korszerű szabályozás leteőségével az energiatakarékos üzemeltetést és jó hőérzet biztosítva oldották meg.
Mióta beszélhetünk a korszerű felületfűtésekről és miért?
Az első olajválság után, ha nem is azonnal, de nálunk is jelentkezett az a törekvés, hogy az épületek hőtechnikai tulajdonságait javítani kell.
Az épületszerkezetekre vonatkozó „U” (régebben „k”) hőátbocsátási tényezők és az ebből adódó fajlagos energia értékeinek a változása - egy adott épületnél - a következő látható. A régi és mai épületnél azonosra vettük a geometriai méreteket, a légcsere értékét, a külső és belső hőmérsékleteket, a nyílászárók naptényezőjét és árnyékolási módját, az épület tájolását, az emberek számát, az egyéb hőterhelést és különbözőre vettük az épületszerkezetek „U” hőátbocsátási tényezőit.
Az „U” hőátbocsátási tényezők értékei az energiatakarékosság érdekében várhatóan még tovább javulnak.
| Hőátbocsátási tényező [W/m2K] | Tél | Nyár | Tél | Nyár | Tél | Nyár | |||||
| Ablak | Födém | Külső fal | [W] | [W] | [W/m2] | [W/m3] | [W/m2] | [W/m3] | % | % | |
| Régi érték | 4,65 | 1,2 | 1,5 | 16793 | 8422 | 187,6 | 69,5 | 94,1 | 34,8 | 100 | 100 |
| Mai érték | 1,3 | 0,25 | 0,45 | 7042 | 6825 | 78,7 | 29,4 | 76,3 | 28,2 | 41,9 | 81,0 |
„U” hőátbocsátási tényezők és fajlagos energia értékek változása
a mintaépületnél
Az energiaárak eddigi és még várható további emelkedése rákényszeríti az építtetőket arra, hogy a beépítésre kerülő épületszerkezetek (külső fal, padló, nyílászárók, tető) hőtechnikai tulajdonságait a lehető legjobbra válasszák. Ezáltal a téli hőszükséglet jelentősen csökken, amit a felületfűtő rendszerrel szinte minden esetben ki lehet elégíteni.
A jelentősen lecsökkenő fűtési hőigény pótlása többnyire megoldható a külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett alacsony hőmérsékletű falfűtési rendszerrel. Nem elegendő külső
falfelület esetén a rendelkezésre álló padlót, mennyezetet, tetőtéri ferde síkot, belső falat és bármilyen egyéb épületszerkezeti felületet igénybe lehet venni, ezáltal konvektív hőleadók alkalmazására a legtöbb esetben nincs szükség.
Az előző táblázat adatai alapján átható, hogy az egyre jobb hőszigeteléssel csökkenthető téli hőszükséglettel szemben (a réginek 42%-a) a nyári hőterhelés jóval kisebb mértékben csökken (a réginek 81%-a), amit a tervezés során figyelembe kell venni.
Címkék
